|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 16 találat | lapozás: 1-16 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Botár Edit 1997. december 3.Erdélyi tárlat címmel nyílik csoportos kiállítás dec. 3-án Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlaton tíz - közöttük székelyudvarhelyi, marosújvári, csíkszeredai, kolozsvári, szovátai, marosvásárhelyi, korondi, valamint nagybányai - alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatóra Bíró Gábor festő; Botár Edit díszlettervező, textilművész, festő; Botár László festő; Kádár T. Tibor festő-szobrász, Kusztos Endre festő-grafikus; Orbán Sándor festő; Páll Lajos festő-keramikus és költő; Pócsai András festő; Szilágyi Géza festő, valamint Tőrös Gábor szobrász hozta el műveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Az erdélyi művészek fővárosi galériája több mint hat esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuját, az V. kerületi Vármegye utca 11. szám alatt.1999. szeptember 2.Botár Edit Kolozsvár egyik leggyakrabban kiállító, legismertebb és legnépszerűbb akvarellistája volt. Néhány éve Budapesten él, a jelek szerint, nem változtatott munkastílusán. Szept. 7-én az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában, Budapesten Kolozsvár képekben címmel mutatja be alkotásait. A tárlatot Kányádi Sándor nyitja meg. A műsorban közreműködik Jancsó Adrienn előadóművész. /(németh): Botár Edit kiállítása a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./1999. október 27.A Frankfurti Könyvvásáron részt vett a kolozsvári Gloria Kiadó is. A kiadó igazgatója, Hoch Sándor elmondta, hogy kiállították Jakab Gábor Mindannyiunk hitvallása, Czirják Árpád Erdélyi magyar breviárium című munkáit, Sas Péter két könyvét, A kolozsvári Szent Mihály-templom és A kolozsvári Piarista-templom címűeket, továbbá Botár Edit 101 kolozsvári akvarelljét bemutató albumát. /Ördög I. Béla: Gloria az 51. Frankfurti Könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2000. február 19.Hoch Sándor a Gloria Nyomda és Kiadóvállalat /Kolozsvár/ igazgatója nehezen tudta felsorolni az 1999. évben megjelent huszonöt könyvkiadványa közül a legsikeresebbeket. Végül összeáll a lista: Sas Péter: Piarista templom; dr. Jakubinyi György: Szent József tisztelete; Isten népének kis zsolozsmáskönyve III.; Jakab Gábor: Mindannyiunk hitvallása; Botár Edit albuma 101 kolozsvári képpel; dr. Marton József, Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai; Vasárnap évkönyv 2000; dr. Jakubinyi György: Jubileumi Katolikus Imakönyv; Sas Péter: A kolozsvári ferences templom; Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek (I-II. kötet); Oláh Dénes: Erdélyi karácsony; Vencser László: Egy a Ti Atyátok. A Gloria kiadó és egyben jól felszerelt nyomda is. A gyulafehérvári római katolikus érsekség teljes kiadói szabadságot biztosít a Gloriának. /Ördög I. Béla: Gloria = könyvkiadói szabadság és dicsőség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2001. április 6.A történelmi Kolozsvár versben és képben címmel nyílt meg Budapesten, a Vármegye Szalonban Botár Edit könyvbemutatóval egybekötött akvarellkiállítása. A megnyitón Jancsó Adrienne Kossuth-díjas előadóművésznő azokat a verseket adta elő, amelyek a könyvből kimaradtak. A kiállításon Botár Editnek a kolozsvári Glória Nyomdában készült kötete is megvásárolható. /A történelmi Kolozsvár versben és képben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2001. május 8.Botár Edit festőművész Kolozsvár című könyvét /a várost ábrázoló albumát/ mutatják be máj. 8-án Kolozsváron, a Bánffy-palotában megnyílt könyvszalonban. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2001. május 10.A Bánffy-palotában megrendezett tavaszi könyvszalon lehetőséget teremtett a könyvkiadóknak arra, hogy bemutatkozzanak Kolozsvár közönsége előtt. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója úgy látja, hogy az erdélyi magyar könyvkiadás nehéz helyzetben van, ahogyan a román is. Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója megállapította, hogy egyre kevesebb pénzük van az embereknek könyvet vásárolni. A magyarországi könyvkiadóknak igyekeznek meghódítani az erdélyi könyvpiacot, ezzel még nagyobb a konkurencia, mint eddig. Az erdélyi piac gyakorlatilag támogatásokból él. A Gloria kiadó igazgatója, Hoch Sándor közölte, hogy főleg a katolikus egyházon belül terjesztik kiadványaikat. Legnagyobb sikerük Botár Edit Kolozsvár-albuma volt, amelynek második kiadását mutatták most be. Hasonlóan terjeszti kiadványait a nyolc éves múltra visszatekintő református Koinónia Kiadó, nyilatkozta Dósa Pál, a kiadó gazdasági igazgatója. Többnyire egyházi személyek munkáiról van szó: teológiai művek, 17-18. századbeli fordítások. Ugyanakkor ökumenikus szellemben román nyelven is kiadnak teológiai munkákat. /Rácz Éva, Sándor Boglárka: Könyvpiac-gazdaság. Magyar kiadók a könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./2001. május 12.Emlékeztető, múltidéző, érzelmes útikalauz, művészeti album - így is nevezhető Botár Edit Kolozsvár /Glória Könyvkiadó, Kolozsvár/ című, immár második kiadásához érkezett kötete. A százegy, Kolozsvár múltját és jelenét megörökítő akvarell reprodukcióját és pauszpapíron átsejlő rajzát tartalmazó kötet az erdélyi könyvkiadás különleges teljesítménye. Botár Edit megőrizte a hajdanvolt Hóstátot, ahol ma lakótelepi típusházak állnak. Botár Edit albumában még ott az érintetlen Magyar utca is. Az albumból látható, milyen is volt az egykori kincses Kolozsvár. A vaskos kötetet a régi és az új utcanevekkel megjelölt térkép egészíti ki. /Németh Júlia: Kolozsvár, amilyennek Botár Edit látja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2002. augusztus 3.Zsobokon, a júliusi képzőművészeti alkotótáborban Banner Zoltán művészettörténész kifejtette, hogy az egymást szinte évtizednyi periodicitással követő posztavantgárd irányzatok mellett a huszadik század sok, mára hagyományosnak minősülő ábrázolási módját is ott találjuk. Zsobokon a gyermekotthonnak ajándékozott két műalkotással a tábor eddigi hét esztendeje alatt már meg is teremtették egy többszáz értékes műtárggyal - festmény, grafika, szobor, kerámia - rendelkező képtár szilárd alapjait. A tábor törzsvendégei: Banner Zoltán művészettörténész, Botár Edit, Fodor Nagy Éva, Lészai Bordy Margit, Gonda Zoltán és Miklós Dénes. /Németh Júlia: A Zsobok-jelenség. Műalkotásokat és gondolatokat szülő képzőművészeti műhely. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2003. július 16.Immár nyolc esztendeje működik a zsoboki nemzetközi alkotótábor. A házigazda zsoboki Molnár lelkész házaspárnak köszönhetően júl. 15-én megnyitotta kapuit a képzőművészeknek két hétre alkotási lehetőségeket biztosító nyári tábor. A törzsvendégek, Fodor Nagy Éva, Botár Edit, Forró Ágnes és Lészay Bordi Margit mellett a táborozók közt van - idén első alkalommal - a Németországban élő jeles festő- és grafikusművész, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára, Tóth László is. És mint eddig szinte minden alkalommal a táborozók között van az elméleti szakember, Banner Zoltán is, aki előadásaival és a Zsobokon készült képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítások megnyitóival járult hozzá eddig is a rendezvények sikeréhez. /(n): Nyolcéves a zsoboki képzőművészeti alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/2005. január 14.A közkedvelt kolozsvári, de Magyarországra áttelepült képzőművész, Botár Edit kiállítása nyílt meg január 12-én, Budapesten, a Vármegye Galériában. A Bolyongásaim Erdélyben és a világban című tárlatot Banner Zoltán művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe. Botár Edit 1956-ban végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben. 1986-ig a Kolozsvári Bábszínház díszlet- és bábtervezője volt. Az Erdély Művészetért Alapítvány 1999-ben a Vármegye Galériában, majd Erdélyben mutatta be Kolozsvár képekben című, a Gloria Könyvkiadónál megjelent száz színes akvarellt és tusrajzot tartalmazó albuma képanyagából összeállított kiállítást és 2001-ben ugyancsak a Vármegye Galériában nyílt tárlata. /(n): Botár Edit 75. jubileumi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2007. június 5.Két, Botár Edit műveit tartalmazó kétnyelvű festészeti albumot mutatnak be Kolozsváron ezen a héten. Az egyik címe és témája: Templomok/Biserici, és tizenhét kolozsvári, ide tartozó műemléképület akvarelljét tartalmazza. A másikban (Iskolák/Scoli) tizenöt épület egykor a klasszikus középkori oktatásnak adott otthont, és közülük többet most is tanintézetként használnak. /Ö. I. B. : Botár Edit Kolozsvárja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./2014. július 15.In memoriam Botár Edit1993-ban, a kolozsvári Művészeti Múzeum egykori Király utcai részlegének emeleti termeiben megrendezett, ötvenedik egyéni tárlatát Botár Edit búcsúkiállításnak szánta. A marosújvári születésű, de ízig-vérig kolozsvárivá vált művész hivatalosan akkor települt át Budapestre. A magyar főváros pedig befogadta, a Vörösmarty téri galériák ablakaiban csakhamar ott ragyogtak finoman áttetsző, olykor ködösen-titokzatosan csillogó, sejtelmesen sokat ígérő, tekintetcsalogató akvarelljei. És Kányádi Sándor, Banner Zoltán méltató szavainak kíséretében folytatódott egyéni kiállításainak sora is. Botár Edit azonban sohasem szakadt el véglegesen kincses városától, amelynek kincseit maga is gyarapította. Németh Júlia Botár Edit (Marosújvár, 1930. január 12. – Budapest, 2014. június 28.) báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festőművész., Nyugati Jelen (Arad) 2015. február 7.Hatvanöt év, megannyi szereplő, élmény a Puck Bábszínház történetébenSok ember pályája, élete fonódott össze az évek során a kolozsvári Puck Bábszínház történetével: többek között rendezők (Kovács Ildikó, Dan Vasile, Aureliu Manea, Mona Marian, Tudor Chirilă, Varga Ibolya, Traian Savinescu, Rumi László, Bogdan Ulmu stb.), színészek (Péter János, Balló Zoltán, Benedek Dezső, Pillich Erzsébet, Sigmond Júlia, B. Laczka Zsuzsánna, Jakab Ildikó, Botos Júlia, Jobbágy Sándor, Ferencz Éva, Koblicska Kálmán, D. Szabó Lajos stb.), díszlettervezők (Alexandru Rusan, Botár Edit, Virgil Svinţiu, Epaminonda Tiotiu, Szervátiusz Tibor, Walner Günther, Carmencita Brojboiu stb.) éltek, dolgoztak hónapokon, éveken vagy akár évtizedeken át az intézmény falai között a korántsem áldásos körülmények közepette is arra törekedve, hogy a művészet nyelvén minél több gyereket és felnőttet megörvendeztessenek, elgondolkodtassanak. 2015. szeptember 18.Családias légkör, sokszínűség, lelkesedés – húszéves a Zsoboki Nemzetközi AlkotótáborHosszasan lehetne beszélgetni azokkal a művészekkel, akik az évek során részt vettek a július elején zajló Zsoboki Nemzetközi Alkotótáborban, az élményeikből bizonyára vaskos kötet állna össze; már, ha kerülne egy bátor vállalkozó, aki a szükséges kíváncsisággal, energiával és idővel „felvértezve” az Erdély különböző szegleteiben élők után a külföldiekhez is bekopogna, és néhány órán át faggatná őket. De talán mégsem ez a legjobb megoldás: a művészek többsége nem nagyon szeret diskurálni, amikor a felvevőgép a közelben van, vagy legalábbis jobban kedvelik, ha hagyják őket dolgozni, úgy könnyebben kifejezik magukat… Amíg egy reprezentatív, monográfiaszerű kiadvány megjelenésére várunk, jó tudni, hogy az érdeklődők maguk is megtapasztalhatják mindazt, amit a Szilágy megyei település évente kínál a művészek számára. A legjobb az, ha ellátogatnak a kalotaszegi Alszegen, a Riszeg-hegy lábánál fekvő Zsobokra – amelyet úgy is emlegetnek: falu a gödörben –, a Molnár lelkészházaspár által működtetett Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola-központhoz; itt akár az alkotókkal is szóba elegyedhetnek, s ha szerencséjük van, a műtermekké alakított osztálytermekbe is bepillanthatnak. Érdemes betérni a táborban készült munkákból szervezett kolozsvári tárlatokra is, amelyeknek 2012 óta a Farkas utcai Stars Galéria az állandó helyszíne, csipetnyi kalotaszegi életérzéssel távozhatnak onnan a látogatók. A pincegalériában, amelyet a tábort szervező Essig házaspár működtet, magam is több alkalommal megfordultam, ezúttal viszont egy-két szinttel úgymond fentebb jártam: előbb Essig Kacsó Klárával beszélgettem a nappaliban, majd férjével a padlásra kíváncsiskodtam, hadd lássuk, mi mindent rejt az elmúlt húsz évben létrejött gyűjtemény. Így esett, hogy térben és időben is jártunk-keltünk… Az egyik tényező, amiért a művészek szívesen jönnek Zsobokra, a falu vendég- és kultúraszeretete, az emberek nyitottsága, kedvessége – mondja a főszervező, Essig Klára, és a körülményekről is szót ejt; különleges hangulatot kölcsönöz, hogy az ember átszólhat a másik szobába: mi a helyzet, te ezt hogy csinálod, mivel foglalatoskodsz éppen? Eddig összesen 130 személy alkotott itt, közülük 82 erdélyi, 35 magyarországi, 5 kárpátaljai, de érkeztek Felvidékről, Dániából, Németországból, Svájcból és Amerikából is; nyolcan költöztek el a földi életből: Molnár Dénes, Veress Pál, Szabó Vilmos, Tóth László, Botár Edit, Miklós János, Jenei Lám Erzsébet és Szabó Bokor Márta. A családias légkör is fontos jellemzője a tábornak, például minden évben megünneplik a művészeti irányító, Banner Zoltán születésnapját. Megható pillanatokat idéz fel Essig Klára, tortával, népviseletbe öltözött gyerekekkel, fiatalokkal és idősebbekkel, versmondással tarkított eseményt, amely a művészettörténész mellett a résztvevők és a falubeliek számára is ünnep. A tábori „hétköznapokon” pedig a résztvevők kedvükre dolgozhatnak: nem kell főzniük, mosogatniuk, bevásárolniuk, hanem mindenki nyugodtan oda tud figyelni, gondolkodni, vázlatokat készíteni; a Bethesda személyzete rendkívül figyelmes, kedves, ez is nagyban hozzájárul a dolgok zökkenőmentes működéséhez. A szállásért és ez ellátásért nem kell fizetniük, cserébe otthagynak két-két munkát: az egyik a Bethesda tulajdonába kerül, a másikat pedig a tábor gyűjteményébe adományozzák a résztvevők. FERENCZ ZSOLT Szabadság (Kolozsvár) 2016. február 3.Ünnepel pénteken a Puck BábszínházHatvanhatodik születésnapját ünnepli február 5-én a Puck Bábszínház. Délelőtt 11 órától a Mimorózart című, Palocsay Kata rendezésében készült nonverbális előadásra várják az érdeklődőket, majd délután 5-től kerekasztal-beszélgetést tartanak Részletek a Puck Bábszínház történetéből címmel. A belépés ingyenes. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a magyar és a román társulatnak több mint 300 bemutatója volt 1950 óta, közülük több előadást mindkét nyelven játszották. Az évek során számos produkcióval szerepeltek sikeresen hazai és nemzetközi fesztiválokon; itthon legutóbb a nagyváradi Fux Feszten voltak jelen, ahol a Ha én lennék Mátyás király című előadás a pedagógusok díját nyerte el. Az intézmény meghatározó személyiségei közé tartozik Kovács Ildikó, Mona Chirilă, Aureliu Manea, Botár Edit, Virgil Svinţiu és Epaminonda Tiotiu. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-16
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
